Jump to content

Növekedés/analitikai frissítések/EditorJourney előzetes jelentés

From mediawiki.org
This page is a translated version of the page Growth/Analytics updates/EditorJourney initial report and the translation is 100% complete.

A Növekedési csapat "Az első nap megértése" projektjének részeként 2018. november 15-én, 20:00 (UTC) körül telepítettük a EditorJourney EventLogging sémát a cseh és a koreai Wikipédiára. Ez a séma a regisztráció után 24 óráig naplózza a szerkesztők összes oldalletöltését, így többet tudhatunk meg arról, hogy mit csinálnak az új szerkesztők (különös figyelmet fordítva az adatvédelem a cikkek olvasása körülre). A telepítés előtt közzétettünk egy kutatási vázlatot itt.

Ezt a munkát az a tény motiválta, hogy a legtöbb új felhasználó soha nem végez szerkesztést. Így felmerül bennünk a kérdés: "Mit csinálnak a fiókjuk létrehozása után? És hogyan segíthetünk nekik a szerkesztéshez vezető út megtalálásában?" Konkrétabban, ez az erőfeszítés ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni:

  • Mik a leggyakoribb folyamatok, amiken a cseh és a koreai új regisztráltak átmennek az első 24 órájuk során?
  • Az újonnan regisztráltak mekkora része megy át ezen folyamatok valamelyikén?
  • Mely folyamatok vezetnek és melyek nem vezetnek el az újonnan regisztráltak szerkesztéséhez?

Különösen érdekel bennünket, hogy a felhasználók milyen mértékben próbálják ki, de hagyják abba a szerkesztést, keresnek segédinformációkat, olvasnak a Wikipédia szabályzatáról, vagy látogatják azokat az oldalakat, ahol kapcsolatba léphetnek a közösséggel. Ez az oldal a csapatunk első eredményjelentése, amit részletesebb elemzések követnek majd, melyek a kutatási vázlatban szereplő kérdésekre vonatkoznak. Íme három kérdés, melyekkel ez a jelentés foglalkozik:

  1. Milyen kontextusban hozzák létre az új felhasználók a fiókjukat? Szócikket olvasnak, cikket szerkesztenek, vagy valami mást csinálnak? Ez az a hely, ahonnan regisztrált felhasználóként az első munkamenetüket kezdik.
  2. Melyek az új felhasználók által tett első lépések, és a felhasználók hány százaléka hajtja végre az egyes lépéseket? Más szóval, mi az első dolog, amit a fiók létrehozása után tesznek?
  3. A felhasználók hány százaléka végzi el ezek közül bármelyiket a regisztrációt követő első 24 órában?
    • A főoldal megtekintése
    • Szócikk megtekintése
    • Szerkesztő megnyitása
    • Szerkesztés mentésének kísérlete
    • Szerkesztés sikeres mentése
    • Súgó vagy projekt/szabályzat oldal megtekintése
    • Egy szócikk vitalapjának megtekintése
    • Saját felhasználói oldal, vagy a felhasználói vitalap megtekintése
    • Valaki más felhasználói lapjának vagy felhasználói vitalapjának megtekintése

A jelentés adatai a cseh és a koreai Wikipédián 2018. november 19. és december 17. (UTC) napjának vége között regisztrált szerkesztők megtekintésein alapulnak, kizárva azokat a felhasználókat, akiknek már van fiókjuk egy másik wikin, az úgynevezett "automatikusan létrehozott fiókokat". Több, a regisztrációs folyamat részét képező eseményt/nézettséget, mint például a Növekedési csapat üdvözlő felmérése, eltávolítottunk. Áttekintést nyújtunk a felhasználók tevékenységéről, és nem állítunk sem statisztikai jelentőséget, sem a felhasználói csoportok vagy Wikipédiák közötti különbségeket. Ehelyett ezeket előzetes eredményekként mutatjuk be, és megvitatunk néhány lehetséges következő lépést, amit ezek az eredmények sugallhatnak, és a következő negyedévben alaposabb elemzést fogunk végezni.

Fővonalak

Ezek az adatok lényegesen tisztázzák az új szerkesztőkről alkotott képünket: sokan közülük észreveszik az elérést, keresik a súgó tartalmát, és többségük megnyit egy szerkesztőt. Jó hír, hogy ilyen sokan elkötelezettek és próbálkoznak a sikerrel, és az érthetőség lehetőséget ad arra, hogy ott találkozzunk velük, ahol vannak, hogy amikor valami hasznosat keresnek, meg is találják azt.

  • Mobil vs. asztali gép: összességében a legtöbb felhasználó olvasási kontextusból hozza létre fiókját (és így kezdi meg szerkesztési útját), és csak a felhasználók 17%-a hozta létre fiókját szerkesztési kontextusból. Ez másképp van mobilon, ahol a felhasználók 36,5%-a a fiók létrehozását követően szerkesztési kontextusban találja magát. Gyanítjuk, hogy ez a különbség mobilon nagyrészt annak köszönhető, hogy egy egész oldalas átfedés regisztrációra kéri a felhasználókat, amikor bejelentkezés nélkül próbálnak szerkeszteni mobilon.
  • Üdvözlő üzenetek: A koreai szerkesztők 17,9%-a látogat el a Vitalapjára azonnal a fiók létrehozása után. A koreai Wikipédia automatikusan üdvözlő üzenetet küld minden új szerkesztőnek a vitalapjára, és ez azt sugallja, hogy ezeket elég gyakran azonnal elolvassák. A cseh Wikipédia nem küld ilyen üzenetet, és a megfelelő szám ott 1,0%, ami azt mutatja, hogy a koreai üdvözlő üzenet az új szerkesztők jelentős részét vonzza. A jövőben elemezni lehet majd, hogy ezek az új regisztráltak követik-e a kihelyezett linkek valamelyikét.
  • Súgóoldalak:
    • A felhasználók nagy része már az első napon megnézi a súgó- vagy irányelvoldalakat: 41,5% Csehországban és 27,8% Koreában. Ez alapján képet kapunk arról, hogy hány felhasználó próbál segítséget találni, és pontosan meg tudjuk majd vizsgálni, hogy melyek a legnépszerűbb súgóoldalak, hogy azokat javíthassuk, és megnézzük, hogy ezek összefüggnek-e a szerkesztés sikerével.
    • A cseh szerkesztők 8,3%-a látogatja meg a súgóoldalt azonnal a regisztráció után.
  • Kezdőhelyet keresünk: a szerkesztők nagy része már az első napon megnézi a saját szerkesztői lapját vagy a vitalapját: Csehországban 33,8%, Koreában 39,3%. Ez sokkal magasabb a vártnál, különösen a cseh Wikipédiában, ahol nincs automatikus üdvözlő üzenet, mely a szerkesztőket ezekre az oldalakra vonzaná. Feltételezésünk szerint az új felhasználók valamiféle "kezdőlapot", "irányítópultot" vagy "profiloldalt" keresnek, ahol tájékozódhatnak és elkezdhetik a munkát. Ez a megállapítás irányíthatja a Növekedési csapatot, hogy új funkciókat csatoljon a "Felhasználó" oldalhoz - ami egy új szerkesztő számára természetes kiindulópont egy weboldalon.
  • Szerkesztési kihívások: az új szerkesztők többsége az első napon megnyit egy szerkesztőt - de körülbelül negyedük nem menti el a szerkesztést ez idő alatt. Ez számszerűsítve egy fontos célcsoportot jelent az olyan beavatkozások számára, mint a Súgópanel, ami segítséget nyújt a szerkesztőknek, amíg a szerkesztő nyitva van.

Fiók létrehozásának összefüggései

Amikor a szerkesztők regisztrálnak, átmennek egy regisztrációs folyamaton, majd visszatérnek arra az oldalra, ahol korábban jártak. Ha szerkesztésen voltak, akkor visszakerülnek a szerkesztési élménybe. Itt indul el a regisztrált felhasználói útjuk.

Általában a szerkesztők a regisztráció után egy olvasási környezetből indulnak, és oda térnek vissza - bár mobilon sokkal gyakoribb a szerkesztésből való indulás. Az alábbi eredmények nagyrészt hasonlóak ahhoz, amit egy gyors analízis a fiók létrehozásának kontextusáról 2018 októberében találtunk.

1. táblázat: Olvasási vagy szerkesztési kontextus
Cseh Wikipédia Koreai Wikipédia
N Prop. N Prop.
Olvasás 1034 82,5% 1226 81,5%
Szerkesztés 220 17,5% 278 18,5%
Teljes 1254 100,0% 1504 100,0%

Az általános arányok figyelemre méltóan hasonlóak a két wikiben. Ha ezt az arányt aszerint osztjuk fel, hogy a fiókot az asztali vagy a mobil oldalon regisztrálták-e, az arányok drasztikusan megváltoznak:

2. táblázat: A mobil vagy asztali oldal regisztrációja szerinti kontextus
Cseh Wikipédia Koreai Wikipédia
Asztali gép Mobil Asztali gép Mobil
N Prop. N Prop. N Prop. N Prop.
Olvasás 839 90,1% 195 60,4% 998 90,6% 228 56,6%
Szerkesztés 92 9,9% 128 39,6% 103 9,4% 175 43,4%
Teljes 931 100,0% 323 100,0% 1101 100,0% 403 100,0%

Mint fentebb említésre került, a mobilról származó felhasználói fiókok jóval nagyobb arányban kerülnek regisztrálásra a szerkesztési kontextusból, és ez összhangban van korábbi elemzésünkkel. Bár ennek több oka is lehet, úgy véljük, az egyik oka az lehet, hogy a mobilfelhasználók, akik bejelentkezés nélkül próbálnak elmenteni egy szerkesztést, egy egész oldalas felülnézeti megjelenítést kapnak, mely fiók létrehozására ösztönzi őket. Hasonló figyelmeztetések léteznek asztali számítógépen is, de kevésbé tolakodóak és könnyebben figyelmen kívül hagyhatóak.

A jelenlegi elemzést befolyásolhatja az üdvözlő felmérés, mely lehetőséget ad arra, hogy a felhasználók máshol navigáljanak a wikiben ahelyett, hogy visszatérnének abba a kontextusba, melyben a regisztráció előtt voltak. Ebben a kezdeti vizsgálatban nem mélyedtünk bele, hogy ez milyen gyakran fordul elő.

Regisztráció kontextusának névterei

Míg az előző szakaszban azt vizsgáltuk, hogy egy szerkesztő az olvasási vagy a szerkesztési kontextusból regisztrált, ez a kontextus több különböző névtérben is létezik. Milyen névtérből regisztrálnak (és ezért térnek vissza) a fiók létrehozása után, és ez különbözik attól függően, hogy egy oldalt néznek vagy szerkesztenek?

A 3. és 4. táblázat azt mutatja, hogy a regisztráció elsősorban vagy egy szócikkből, vagy a Főoldalról történik. Meglehetősen sok fiókot hoznak létre a Wikipédia névtérből (ahol a szabályzat oldalak léteznek), valamint a Speciális (ahol a keresési eredmények jelennek meg). Amikor a fiókok szerkesztési kontextusból jönnek létre, akkor a szócikk névtér dominál.

3. táblázat: A fiók létrehozása kontextusának névtere, cseh Wikipedia
Egy oldal megtekintése Egy oldal szerkesztése
Névtér N Prop. N. Prop
0 (Szócikk) 407 39,4% 199 90,5%
0 (Kezdőlap) 309 29,9%
1 (Vita) 3 0,3% 5 2,3%
2 (Szerkesztő) 32 3,1% 9 4,1%
3 (Szerkesztővita) 12 1,2% 1 0,5%
4 (Wikipédia) 83 8,0% 2 0,9%
5 (Wikipédia vita) 2 0,9%
8 (MediaWiki)
10 (Sablon) 1 0,5%
12 (Súgó) 27 2,6%
14 (Kategória) 2 0,2% 1 0,5%
100 (Portál)
-1 (Speciális) 159 15,4%
4. táblázat: Névtér a regisztráció után, koreai Wikipedia
Egy oldal megtekintése Egy oldal szerkesztése
Névtér N Prop. N Prop.
0 (Szócikk) 521 42,5% 258 92,8%
4 (Kezdőlap) 374 30,5% 1 0,4%
1 (Vita) 1 0,1%
2 (Szerkesztő) 21 1,7% 11 4,0%
3 (Szerkesztővita) 38 3,1% 3 1,1%
4 (Wikipédia) 97 7,9% 2 0,7%
5 (Wikipédia vita)
8 (MediaWiki) 1 0,1%
10 (Sablon) 1 0,1% 2 0,7%
12 (Súgó)
14 (Kategória) 3 0,2%
100 (Portál) 7 0,6% 1 0,4%
-1 (Speciális) 162 13,2%
  • Bár a "Kezdőlap" nem saját névtér, mégis olyan sok nézetet képvisel, hogy az elemzéshez elkülönítettük.
  • Lehetetlennek tűnhet, hogy a koreai Wikipédia kezdőlapjának szerkesztése legyen a regisztráció feltétele, mivel az oldal nem szerkeszthető fiók nélkül. Az URL azonban a kért szerkesztési kontextust tükrözi, míg a tényleges tartalom a Kezdőlap forrását (wikitext) mutatja a szerkesztőnek anélkül, hogy engedélyezné a szerkesztést. Ezért ha valaki ebből a kontextusból hoz létre fiókot, akkor visszakerül a szerkesztéshez, mert a folyamat az URL alapján történik.

Első lépés a regisztráció után

Miután sikerült meghatározni azt a kontextust, melyben egy új felhasználó elkezdi az útját, a következő lépés az, hogy megnézzük, hova megy tovább: az első lépését. Mivel ez a gyors elemzés csak az EditorJourney séma adatait használja, még nem tudjuk azonosítani az olyan felhasználói műveleteket, mint az "értesítés elolvasása" vagy a "szerkesztés mentésének megkísérlése", mivel ezekhez más sémák adatai szükségesek. Ehhez az elemzéshez meg tudtunk nézni néhány fontos műveletet, melyek azonnali fényt vetnek arra, hogy mit csinálnak az új felhasználók.

  • A cseh Wikipédiában az új felhasználók 8,3%-a a regisztráció után először a Súgó névtérben lévő oldalt látogatja meg. Ez a szám magasabb, mint a koreai Wikipédiában, de jelenleg nehéz megmondani, hogy mennyivel magasabb, mivel a koreai súgóoldalakat a Wikipédia névterébe építették be.
  • A koreai Wikipédiában az új felhasználók 17,9%-a látogat el egy szerkesztő vitalapjára, és ezek nagyrészt a saját vitalapjukat látogatják. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a koreai Wikipédia minden új felhasználónak vitalapjára küld egy üdvözlő üzenetet. A cseh Wikipédia nem rendelkezik ezzel egyenértékű üdvözlő üzenettel, és ennek megfelelően a cseh Wikipédiában az ezzel egyenértékű szám 1,0%. Ez azt mutatja, hogy az értesítési banner, mely közli az új felhasználókkal, hogy üzenetet kaptak a vitalapjukra, azonnal elég sokuk figyelmét felkelti. A jövőben meg tudjuk majd mondani, hogy rákattintanak-e az üdvözlő üzenetben található linkekre.

Mit csinálnak az új szerkesztők az első napon?

Az EditorJourney adatai segítségével könnyen megnézhetjük, hogy hány új szerkesztő milyen tevékenységeket végez az első napjának valamelyik szakaszában. Az alábbi táblázat áttekintést ad arról, hogy a felhasználók hányan és milyen arányban folytatnak bizonyos műveleteket a fiókjuk létrehozását követő 24 órán belül. A teljes csoport 1329 regisztráció a cseh Wikipédián és 1663 regisztráció a koreai Wikipédián.

9. táblázat: Az első 24 órában végrehajtott tevékenységek
Cseh Wikipédia Koreai Wikipédia
Action N Prop. N Prop.
A kezdőlap megtekintése 609 45,8% 746 44,9%
Egy szócikk megtekintése 1 019 76,7% 1 267 76,2%
Egy szerkesztő megnyitása 853 64,2% 929 55,9%
Szerkesztés mentésének kísérlete 620 46,7% 666 40,0%
Szerkesztés sikeres mentése 599 45,1% 665 40,0%
Súgó vagy projekt/szabályzat oldal megtekintése 552 41,5% 463 27,8%
Egy szócikk vitalapjának megtekintése 34 2,6% 75 4,5%
Saját felhasználói oldal, vagy a felhasználói vitalap megtekintése 449 33,8% 654 39,3%
Valaki más felhasználói lapjának vagy vitalapjának megtekintése 110 8,3% 186 11,2%

Nem meglepő, hogy a felhasználók nagy része a kezdőlapra látogat, és az sem, hogy a szócikkek olvasása nagy vonzerőt jelent. Az sem lep meg minket, hogy a koreai szerkesztők kisebb aránya nyit szerkesztőt, mint a cseh, mivel a köszöntő felmérés azt mutatta, hogy a cseh felhasználók nagyobb hányada szerkesztés céljából hozta létre fiókját, míg a koreai felhasználók közül többen olvasás céljából.

A szerkesztéssel kapcsolatban először is érdemes megjegyezni, hogy az új szerkesztők "többsége" valamikor az első napon megnyitja a szerkesztőt, és a "kisebbség" végül elmenti a szerkesztést. Ezért a szerkesztőt megnyitó felhasználók aránya sokkal nagyobb, mint a szerkesztést elmentő felhasználók aránya, ami arra utal, hogy lehetőség van arra, hogy segítsük ezeket az új belépőket a szerkesztés befejezésében. A szerkesztőt megnyitó cseh és koreai új szerkesztők közül a csehek 27%-a, a koreaiak 29%-a nem menti el a szerkesztést. Ez az a csoport, melyen a Növekedési Csapat a Súgópanel segítségével szeretne segíteni, mely lehetővé teszi a szerkesztés közben segítséget kérő felhasználók számára, hogy azt a közösség segítőfelületén keresztül kapják meg. Ez az eredmény tovább motiválja ezt az erőfeszítést.

Azt is látjuk, hogy a felhasználók nagy része az első nap folyamán elolvassa a súgó- és/vagy projektoldalakat, ami azt jelzi, hogy a közösség által nyújtott információk fontosak. Pontosan be tudjuk majd azonosítani, hogy mely oldalak a legnépszerűbbek, és melyek azok, amelyek a szerkesztési sikerrel járnak együtt. Ez lehetőséget ad majd arra, hogy a közösségeket a legfontosabb oldalaik fejlesztésére ösztönözzük.

Végül pedig azt látjuk, hogy a felhasználók nagy arányban látogatják a saját felhasználói lapjukat, vagy a vitalapjukat, még a cseh Wikipédiában is, ahol nincs üdvözlő bot, ami üzenetet írna, hogy a felhasználókat az adott területre csalogassa. Feltételezésünk szerint az új szerkesztők azért kattintanak az asztali képernyő tetején a felhasználónevükre, mert profiloldalt vagy más helyet keresnek, ahol tájékozódhatnak és elkezdhetik a wikis szerkesztést. Ez nagy támpontot ad nekünk arról, hogy az új felhasználók merre járnak és mit keresnek, és segíthet nekünk abban, hogy az új funkciókat és tartalmakat olyan helyre helyezzük, ahol azokat látni fogják.